A nyár igazi íze

Ha nyár, akkor kovászos uborka! Nagyon szeretem azt a kellemesen savanykás, jó sós, ropogós savanyúságot. Akárhonnan nézem, a nagyanyám receptje a legjobb. Ezt az is bizonyítja, hogy a csupán 10 éve vidéken élő mamámtól kérik ezt a receptet az amúgy páratlanul jól sütő-főző, zavarba ejtően praktikus és kreatív falusi mámikák.

 

Kovászos uborka

 

Hozzávalók (kb. egy 5 literes üveghez):

• 3 kg kovászolni való uborka
• 1-1, 5 púpos ek só
• 2 liter langyos víz
• 4-5 gerezd fokhagyma
• 2-3 szál kapor
• 1 szelet pirított kenyér

 

Az uborkát alaposan megmosom, és (ha igazi falusi) egy teljesen új mosogatószivaccsal ledörzsölöm róla a kis szőröket. Újból leöblítem őket. Minden uborka mindkét végét levágom, hogy ne legyen keserű, és kereszt alakban, hosszában, majdnem az uborka feléig bevágom, szintén mindkét oldalról. Az így előkészített uborkákat szép szorosan egymás mellé állítva belepakolom egy előzőleg alaposan, mosogatószerrel kimosott és forró vízzel elöblített 5 literes befőttesüvegbe. Ha mind bent vannak, közéjük dobálom a megtisztított fokhagymagerezdeket és a kaporszárakat. Amikor mindennel elkészültem, a langyos vízbe keverem a sót, és leöntöm vele az uborkát úgy, hogy ellepje.

A kenyérszeletet megpirítom, és óvatosan betuszkolom az üveg (ilyenkor túl szűknek bizonyuló) száján. Az üveg tetejére egy csészealjat teszek, arra pedig egy nagyobb követ, és mehet ki a teraszra e virágállványra a muskátlik közé. A jó meleg napsütésben 2-3 napa alatt beérik.

Ha kész, fogóval kiveszem az üvegből az uborkákat, leöblítem őket, és vagy egy másik kimosott üvegbe, vagy műanyag, zárható ételtároló dobozba teszem. A levét textilen átszűröm, és felöntöm vele az uborkákat. Hűtőben pár hétig eláll.

 

Fontos rendszeresen ellenőrizni az érő uborkát, mert a kenyér hamar penészedni kezdhet. Akkor jó, ha az üde fűzöld színből átvált kellemes olívzöldre az uborkák színe, a leve pedig bemattul.

Idén először elkészítettem a téliesített változatot is. Mikor az uborkákat kiveszem, lemosom, akkor forró vízzel átmosott-öblíttet, kisebb üvegekbe állítom őket, és egy vízzel félig lévő tepsibe rakom az üvegeket, majd tepsistül felrakom a tűzhelyre. Addig forralom, míg a víz zubogni kezd, az uborkák színe pedig megint élénkebb lesz. Eközben a kovászos levet szintén textilen átszűröm, és egy lábosban felforralom. Ha kész, rámerem az üvegekbe rakott uborkákra.

Az üvegek tetejére celofánt teszek, majd rácsavarom a tetejüket. Ha kihűltek, szépen kicsinosítom és felcímkézem az üvegeket.

Ez volt az első alkalom, hogy így is raktam el kovászos uborkát. A saját fejem után mentem, nem tudom, mennyire működik. Majd referálok.